A mezőgazdaságnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó környezeti feltételekhez. Az időjárási szélsőségek, a vízkészletek csökkenése, a talaj állapotának romlása és a biodiverzitás csökkenése egyaránt olyan kihívások, amelyek hosszú távon a gazdálkodás eredményességére is hatással lehetnek. Az agroökológia olyan szemléletet kínál, amely a mezőgazdasági termelés során nagyobb figyelmet fordít a természetes folyamatokra és az ökoszisztéma működésére.

Agroökológia nem egyetlen konkrét gazdálkodási módszert jelent. Inkább olyan komplex megközelítés, amely a természeti adottságokat, a gazdasági szempontokat és az emberi tényezőket is figyelembe veszi. A cél olyan mezőgazdasági rendszerek kialakítása lehet, amelyek hosszú távon is képesek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, miközben fenntartható módon biztosítják a termelés feltételeit. A talaj állapota az agroökológiai szemléletben kiemelt szerepet kap. A termékeny talaj nem pusztán a növények számára biztosít tápanyagokat, hanem összetett élő rendszerként működik. A talajban található mikroorganizmusok és más élőlények fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában és a tápanyagok körforgásában. A talajélet támogatása ezért hozzájárulhat egy ellenállóbb mezőgazdasági rendszer kialakításához.

A megfelelő növényborítás szintén fontos lehet. A talaj fedetlenül hagyása növelheti az erózió és a kiszáradás kockázatát, míg a növényekkel vagy növényi maradványokkal borított felszín mérsékelheti a kedvezőtlen hatásokat. A takarónövények, a vetésforgó és a növényi sokféleség alkalmazása olyan eszközök lehetnek, amelyek az adott gazdaság adottságaitól függően támogathatják a talaj hosszú távú állapotának megőrzését. A vízgazdálkodás szintén egyre fontosabb kérdés a mezőgazdaságban. Az agroökológiai tervezés során érdemes figyelembe venni, hogyan lehet a csapadékot minél hatékonyabban megtartani a területen, illetve hogyan csökkenthető a vízveszteség.