A domain név két (vagy néha három) részre osztható, mindegyiket pontok választják el. Míg az emberek többé-kevésbé szabadon választhatják meg domainnevük más részeit (ha még nincsenek használatban), a TLD-k általában szigorúbbak. Például akkreditált felsőfokú intézménynek kell lennie ahhoz, hogy domaint regisztrálhasson az .edu TLD-vel. A legtöbb ország TLD-jét saját állampolgáraira vagy a határaikon belül bejegyzett vállalkozásokra korlátozza.

Domain regisztráció az awh.hu weboldalon várja jobbnál jobb ajánlatokkal, ezért keressen fel minket és mindent megtalál a regisztrációról, amit tudni érdemes. Néha egy domain név három részből áll. Azaz három név van két ponttal elválasztva. Gondoljon a brit kereskedelmi webhelyekre, amelyek mindig .co.uk végződéssel rendelkeznek. Tehát a Google egyesült királyságbeli webhelye esetében a „Google.co.uk”, a „.uk” a TLD, a „.co” a 2LD, a „Google” pedig a harmadik szintű domain (3LD). A 3LD egy aldomain kijelölésére is használható. Ha például a Wikipédiát angolul használja, akkor felkeresi az „en.Wikipedia.org” oldalt. Itt az „.org” a TLD, a „Wikipedia” a 2LD, és az „en” (angolul) a 3LD. Az aldomaineket gyakran használják a különböző szolgáltatások megkülönböztetésére. Vegyük például a Google aldomainjeit, például a docs.google.com vagy drive.google.com címet.

Most, hogy megértette, miért használunk domain neveket és a domain név anatómiáját, felteheti a kérdést, hogyan alakíthat át egy domain nevet IP-címmé. Itt jön be a Domain Name System (DNS). A DNS egy globális adatbázis az interneten regisztrált összes domain névről. A DNS-rekord általában tartalmazza a domainnevet és a kapcsolódó IP-címet. A DNS-en keresztül a böngésző le tudja fordítani a címsorban lévő doaminnevet IP-címmé, amelyet aztán arra használhat, hogy kéréseket küldjön a webszervernek, és fogadja a weboldal tartalmát. További részletekért és domain ajánlatokért nézzen be az awh.hu weboldalra.