Az energiahatékonyságra vonatkozó szabályozások az elmúlt években egyre szigorúbbá váltak, különösen az Európai Unió környezetvédelmi törekvéseinek eredményeként. Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiatakarékosság, és ennek egyik legfontosabb eszköze a vállalati energetikai auditálás. A jogszabályok célja, hogy a nagy energiafogyasztással rendelkező gazdálkodó szervezetek átláthatóan, szakszerűen és rendszeresen vizsgálják felül energiafelhasználásukat, és tegyenek lépéseket a hatékonyság növelése érdekében.

Nagyvállalatok kötelező energetikai auditálása hazánkban a 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtási rendeletei alapján került szabályozásra. A jogszabály értelmében minden olyan gazdálkodó szervezet, amely legalább 250 főt foglalkoztat, vagy éves árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, és mérlegfőösszege eléri a 43 millió eurót, köteles négyévente energetikai auditot végeztetni. A szabályozás célja, hogy ezek a vállalatok feltérképezzék energiafelhasználásukat, azonosítsák az energiapazarlás területeit, és javaslatokat kapjanak a megtakarítási lehetőségekre. A kötelező audit elvégzésére kizárólag minősített, regisztrált energetikai auditor vagy auditor szervezet jogosult, a vizsgálat eredményeit pedig egy hivatalos jelentésben kell dokumentálni, amit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) szükséges benyújtani.

A jogszabály egyértelműen meghatározza azt is, hogy milyen feltételek mellett mentesülhet egy vállalat a kötelező audit elvégzése alól. Az egyik ilyen lehetőség az energiairányítási rendszer, például az ISO 50001 szabvány szerinti rendszer bevezetése és tanúsítása. Ez azonban csak akkor fogadható el mentesítő tényezőként, ha a rendszer ténylegesen működik, és az energiafogyasztás nyomon követését, elemzését és folyamatos javítását is biztosítja. A puszta tanúsítás önmagában nem elegendő; szükség van a gyakorlati alkalmazás bizonyítható működésére is.