Noha az éghető anyagok kezelése mindig különösen nagy körültekintést igényel, kétségtelen, miszerint előfordulnak olyan élethelyzetek, amik sokkal nagyobb kockázattal járnak ilyen szempontból. Ezek általában egy-egy speciális munkakörrel vannak összefüggésben, az ezekben a szakmákban dolgozók számára ezért külön oktatás szükséges, melynek keretében a különféle veszélyhelyzetek elhárítását is bemutatják.

Ennek a rövid tanfolyamnak a végét a tűzvédelmi szakvizsga jelenti. Bizonyos, kiemelt rizikóval járó ágazatok esetében rendelet írja elő ennek a végzettségnek a meglétét. Ilyenek például a hegesztők, vagy akik különböző tűzállóságot növelő rendszerek kiépítésével és annak kezelésével foglalkoznak. Ugyancsak kötelező tűzvédelmi szakvizsga birtokában lennie azoknak, akik fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokkal dolgoznak, illetve ilyen matériát tárolnak. A törvények természetesen megszabnak egy mennyiség határt – ez 100, illetve 300 kg – ami fölött kötelező a tűzvédelmi szakvizsga megszerzése.

Joggal merülhet fel a kérdés, miszerint milyen következményekkel jár, ha ezeket a tevékenységeket úgy végezzük, hogy nem vagyunk birtokában a szükséges végzettségnek. Elsőként nagyon fontos szem előtt tartanunk, miszerint az ilyen, speciális körülmények közt keletkező gyulladás nagyon komoly következményekkel járhat és az oltás, illetve a tűz tovább terjedése gyakorta nem oldható meg hagyományos módon. A tűzvédelmi szakvizsga megszerzését egy olyan oktatás előzi meg, melynek során ezekre a kérdésekre is hathatós válaszokat kaphatunk. A valódi lényeg tehát nem is maga a papír, hanem a mögötte lévő tudásanyag. Ezzel együtt a tűzvédelmi szakvizsga hiánya komoly következményekkel járhat. Amennyiben erre egy ellenőrzés során derül fény, az 50-től 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, ráadásul a tűzvédelmi szakvizsga megszerzéséig el is tilthatnak minket a tevékenységünk gyakorlásától.